Mária Ludovika Vilma (Maria Ludovika Wilhelmine von Bayern) (München, 1808. augusztus 30. – München, 1892. január 25.), a Wittelsbach-házból származó királyi hercegnő, I. Miksa bajor király leánya, Erzsébet császárné és királyné édesanyja.

Származása

Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő Münchenben, a Bajor Királyság fővárosában született.

Zsófia Friderika hercegnő édesapja IV. Miksa József bajor herceg, választófejedelem (1756–1825) volt, Frigyes Mihály pfalz-zweibrückeni uralkodó herceg (1724–1767) és Maria Franziska Dorothea von Pfalz-Sulzbach hercegnő (1724–1794) második fia, 1806-tól I. Miksa néven bajor király.

Édesanyja Miksa második felesége, a protestáns vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő (1776–1841) volt, Károly Lajos badeni trónörökös herceg és Amália hessen-darmstadti hercegnő leánya, 1806. január 1-től az új Bajor Királyság királynéja. 8 gyermekük sorában Mária Ludovika Vilma született hatodikként, de csak öten érték meg a felnőtt kort.

1. Egy halvaszületett fiú (*/† 1797)
2. Károly herceg (1800–1803), kisgyermekkorban meghalt.
3. Erzsébet Ludovika hercegnő (1801–1873), aki 1823-ban IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz (1795–1861) ment feleségül.
4. Amália Auguszta hercegnő (1801–1877), aki 1822-ben I. János szász királyhoz (1801–1873) ment feleségül.
5. Mária Anna Leopoldina hercegnő (1805–1877), Zsófia Friderika hercegnő ikertestvére, aki 1833-ban II. Frigyes Ágost szász királyhoz (1797–1854) ment feleségül, Szászország királynéja lett.
6. Zsófia Friderika Dorottya hercegnő (1805–1872), aki 1824-ben Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceghez (1802–1878) ment feleségül, az ő 1830-ban született fiuk lett I. Ferenc József császár és király.
7. Mária Ludovika Vilma hercegnő (1808–1892), Miksa József bajor herceg felesége, Erzsébet császárné és királyné anyja.
8. Maximiliana Jozefa hercegnő (1810–1821), gyermekként meghalt.

Édesapjának első házasságából, amelyet Auguszta Vilma Mária hessen-darmstadti hercegnővel (1765–1796), Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg (1722–1782) és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg (1729–1818) grófnő leányával kötött, öt gyermeke született, Mária Ludovika hercegnő féltestvérei:

1. Lajos Károly Ágost herceg (1786–1868), 1825-től I. Lajos néven bajor király.
2. Auguszta Amália Ludovika hercegnő (1788–1851), aki Jozefina francia császárné első házasságából való fiához, Eugène de Beauharnais-hoz, Itália francia alkirályához, Leuchtenberg hercegéhez ment férjhez.
3. Amália Mária Auguszta hercegnő (1790–1794), kisgyermekként meghalt.
4. Sarolta Auguszta Karolina hercegnő (1792–1873), akinek első férje I. Vilmos, Württemberg királya, második férje I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király lett.
5. Károly Tivadar Miksa herceg (1795–1875) tábornagy, aki a polgári származású Marie-Anne-Sophie Petin-nel (1796–1838) kötött rangon aluli házassága miatt elveszítette trónöröklési jogát.

Házassága, gyermekei

1828. szeptember 9-én feleségül ment Miksa József bajor herceghez, aki saját másodunokatestvére volt. Testvérei közül Mária Ludovika kötötte a legszerényebb rangú házasságot, pedig a maga korában híres szépségnek számított (Miksával kötött házassága előtt kapcsolat fűzte Miguel portugál infánshoz, a későbbi I. Mihály királyhoz, akihez politikai okokból nem mehetett feleségül).

Az esküvőt Tegernsee-ben tartották. Tíz gyermekük közül nyolcan érték meg a felnőtt kort:

• Lajos Vilmos herceg („Louis”) (1831. június 21. – 1920. november 6.)
• Vilmos Károly herceg (1832. december 24. – 1833. február 13.)
• Ilona (Helene) hercegnő („Néne”) (1834. április 4. – 1890. május 16.), férje Maximilian Anton Lamoral, Thurn and Taxis hercege (1831–1867).
• Erzsébet Amália hercegnő („Sisi”) (1837–1898), a későbbi Erzsébet császárné és királyné.
• Károly Tivadar herceg („Gackl”, azaz „Lúd”) (1839-1909), szemészorvos. Kétszer nősült, első felesége Zsófia szász hercegnő, a második Mária Jozefa portugál infánsnő volt.
• Mária Zsófia hercegnő (1841. október 4. – 1925. január 19). Férje II. Ferenc Nápoly és Szicília királya.
• Matilda Ludovika hercegnő („Veréb”) (1843. szeptember 30. – 1925. Június 18). Férje Lodovico, Trani grófja, II. Ferenc nápoly–szicíliai király öccse.
• Miksa herceg (1845. december 8., születésekor meghalt.)
• Zsófia Sarolta hercegnő (1847. február 23. – 1897. május 4), aki egy darabig II. Lajos bajor király (1845–1886) jegyese volt, később azonban Ferdinand d'Alençon hercegéhez (1844-1910) ment feleségül.
• Miksa Emánuel herceg („Mapperl”, azaz „Mappácska”) (1849. december 7. – 1893. június 12.)

Házasságuk nem volt boldognak nevezhető. Férje gyakran utazgatott felesége nélkül. Ludovika hercegnő szerette a vidéki életet, a természetet. Nem sokat törődött azzal, hogy öltözéke vagy társasága a rangjához méltó-e, ami akkoriban nem volt megszokott, saját bevallása szerint is teljesen elparasztosodott a vidéki létben, ahol nem kellett nagy bálokkal és más társadalmi eseményekkel foglalkoznia, így polgári életet élhetett. Nem volt vallásos és gyermekeit is megkímélte ettől, amit, Zsófia gyakran fel is emlegetett húgának. Gyermekeit is maga nevelte.

A családban mindenkinek volt beceneve, ami néha félreértésre adott okot. Mikor lánya, Erzsébet már Ischl-ben élt, meglátogatni készült leányát, érkezése előtt egy táviratot küldött a következő szöveggel: "Erzsébet császárné. Ischl. Verébbel és Lúddal érkezem. Mimi". Meg is érkezett két gyermekével, Matildávalval, akit Verébnek becéztek és fiával, a Lúdnak becézett Károly Tivadarral. Mikor azonban megérkeztek az állomásra nem várt őket más, csak egy szolga két ketreccel a "madarak" számára.

Időtöltésül órákat gyűjtött, érdekelte a földrajz, ismereteinek nagy részét főleg missziós kalendáriumokból vette. A politikával nem foglalkozott, ezért nem is volt tájékozott benne.